Nem ölt meg a sújtólég!

Tollat kellett ragadnom, mert…

Na ezt kezdjük még egyszer…

Billentyűzetet kellett ragadnom, mert meglepetésemben,… eldobtam a tollam…

 

Kedves ismerősünket és egyben üzleti partnerünket felhívta telefonon a Maja. Az illető, kitörő lelkesedéssel fogadta a hívást. Mindjárt újságolta is:

 

 

– Meghallgattam a blogra feltett videó szösszeneteket, majd kicsit kattintgattam a honlapotokon. Rátaláltam a társas videó játék szabályzatra és felkiáltottam:
Ez aaaaaz! Mekkora ötlet! Ez kell nekem!
A videót végignézve, most már tudom, hogy kell használni a társast. Rádöbbentem, eddig rosszul használtuk…

Amikor a Maja ezt a beszélgetést elmesélte nekem, mint akit a sújtólég mellkason taszajt…

Eldőltem hanyatt. Persze, tudtam, hogy ágyon ülök és nem fogom ettől nagyon összezúzni magam, de azért tudatosságom kettősségbe esett. Más szóval kétségbe…

 Rögtön csomóra is kötöttem az ujjam, hogy teendőm van, s el ne feledjem!

 Tudniillik, ez a videó a honlap elkészültével, tehát közel 2 éve fent van. Ha valaki erről nem tud és már 2 éve rendszeresen használja a társast, ráadásul még a promózásában is részt vesz, akkor borzasztóan nagy baj van. Velem. Igen, velem. Illetve, velünk. Pontosabban, inkább a Majával, mert azt nem szeretem, ha velem van baj. Szóval, nagy baj van a Majával!

Gyorsan véleménykutatást tartottunk és baljós sejtelmeim beigazolódtak.

A megkérdezett olvasók és játékosok közül néhánynak –tehát ez azt jelenti, hogy a társast ismerők populációjából igen sokaknak-, vannak homályos részek, bizonytalanságok és még téves elképzelések is. Valamit, nagyon nem kommunikáltunk jól, ha pl. még most is sokan azt hiszik, hogy a társasozás, csak képzett játékvezető irányításával történhet.

 Ebből aztán az lett, meg lesz, hogy magunkhoz képest, nagyon gyors lépésekre szántuk el magunkat. („szántuk el magunkat” = elszántság. Ha társasoznánk, akkor mondhatnánk, hogy kristályunkkal az „Elszántság-útján” lépkedünk.

A fenti sorok önkritikáról szólnak, némi öniróniával fűszerezve. De most már az ujjamat kifűztem és nincs csomóban.

Tudod miért?

Mert már nem kell emlékeztetnünk magunkat.

Ugyanis a képzeletbeli kristálybábunkkal az „Elszántság-útja”-ról, tovább léptünk az „Alkotás-útja”-ra.

Nézd meg mire invitálunk:

Kattints ide!

Ha tetszett, oszd meg ismerőseiddel, barátaiddal is. Köszönjük!
  • 1
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Posted in Spiritualítás egyszerűen.